A magas, vékony, gólerős csatár, 1943. március 21.-én született a Dujmov családba Garán. Fejjel és lábbal is egyformán jól bánt a labdával. A Bácska csapatában lett igazolt játékos, ahol 1961-ig játszott, majd – követve bátyját – a Pécsi Dózsába igazolt. Pécsett, gólra törő játékával és robbanékonyságával tűnt ki, így 1964 őszén leigazolta az Újpesti Dózsa. A liláknál 1977-ig játszott, és 7 bajnoki cím (1969, 1970 tavasz, 1970-71, 1971-72, 1972-73, 1973-74, 1974-75), mellett 3 kupagyőzelmet (1969, 1970 tavasz, 1974-75), és Vásárvárosok kupa-ezüstérmet szerzett. Részt vett az 1973-74-es BEK menetelésben, amikor is elődöntőig jutott a csapat. 3-szoros magyar gólkirály (1967, 1968, 1970 tavasz). 1967-ben elnyerte az európai-ezüstcipőt, 1968-ban pedig a bronzcipőt. Az Újpest után futballozott még néhány évig a Debrecen, a Chinoin, és az osztrák Simmering csapataiban. Az NB.I.-ben 326 mérkőzésen 202 gólt szerzett. A magyar válogatottban 31 mérkőzésen 9 gólt lőtt. 1968-ban olimpiai bajnok, az 1972-es olimpián pedig ezüstérmes csapat tagja. Az 1972-es Európa-bajnokságon 4. helyezést ért el a nemzeti tizeneggyel. 1978-ban kezdett el edzőként dolgozni. Először az Újpesti utánpótlással dolgozott, majd pályaedzőkét segítette a nagycsapatot. Később, kis megszakítással kilenc éven keresztül dolgozott Spanyolországban. Itthon a Zalaegerszegi és Veszprémi csapatot irányította. 1996-ban az olimpiai válogatottat kivezette az Atlantai olimpiára. Jelenleg is az MLSZ alkalmazásában áll.